Prebiotikus rost diéta a 21. század csodája?

Egy jobban működő bélflóra esetén a tápanyagok felszívódása sokkal hatékonyabb, jobb lesz a szervezet tápanyag ellátása, nem éhezik és elengedi az addig raktározott zsírokat, beindul a fogyás.

Ezeken túl megindítja a bél tisztulási folyamatait, csökkenti a gyulladásokat és újra egészségessé varázsolja a bélflórát!

/A prebiotikumok olyan élelmi rostok, amelyek táplálékként szolgálnak a bélrendszerünkben lévő jó baktériumok számára./

A táplálkozástudomány szerint naponta kellene megfelelő rostmennyiséget fogyasztanunk ahhoz, hogy egészségesek legyünk.

Először is nézzük meg, hogy mik ezek az étkezési rostok?

Az étkezési rostok olyan növényi szénhidrátok, azaz összetett cukrok, amiket a nem tudunk megemészteni, ezért a vékonybélen át eljuthatnak a vastagbélbe. Elterjedt tudományos nézet, hogy többféle jótékony hatásuk van: elősegítik a víz megkötését, a megemésztett ételek felszívódását, javítják a bélműködést. A rostok felszívják az epesav sóit és a koleszterint, illetve megkötik a beleinkben termelődő gázok egy részét. A rosthiányos táplálkozás rövidtávon székrekedést, hosszútávon elhízást, cukorbetegséget vagy akár vastagbélrákot is okozhat.

Kétféle étkezési rostot különböztetünk meg: a vízben oldódókat és a vízben oldhatatlanokat.

A vízben oldódó rostok közé tartozik a pektin, gumiarábikum, az inulin és az oligofruktóz. Ezek a rostok zselésítő tulajdonsággal rendelkeznek. Ezt azt jelenti, hogy megkötik a vizet. A víz mellett különféle táplálékokat is megkötnek, ezzel lassítják az emésztést. Az ételek egy része ezért könnyebben jut el a bélrendszer megfelelő helyére. Ezek a rostok csökkentik a vércukorszint hirtelen megugrását az étkezések után.

Jótékonyan hatnak a zsír- és szénhidrát-anyagcserére és közvetve a bélfalak nyálkahártyáira.

Fertőzések, hasmenés esetén a vízben oldódó rostok megkötik a baktériumok által termelt méreganyagokat is, ezért elősegítik a gyorsabb gyógyulást.

A vízben nem oldódó rostok közé tartozik a cellulóz, és egyes keményítők. A keményítők egyszerű cukormolekulákból álló összetett anyagok. A keményítőket emésztőenzimekkel bontjuk szét, de vannak olyan keményítők, amiknek a szétbontásához nincs enzimünk, így ezek rostként viselkednek a bélrendszerünkben.

Ezek a rostok is megkötik a vizet, de mivel nem oldódnak fel benne, ezek a rostok megduzzadnak, és segítik a belekben a béltartalom hatékonyabb továbbjutását, és végső soron a gyakoribb és könnyebb székelést is. Az étkezések után a megduzzadó rostanyag könnyen eltölti a beleket, és jóllakottság-érzést nyújt, miközben a megevett tápanyag egy része emésztetlenül távozik. Mindezek következtében ezek a rostok hatékonyan csökkentik az elhízás veszélyét.

Puffadás és a rostok

Amikor valaki a korábbi rostszegény étrendjét felváltja a több nyers zöldséget tartalmazó étrenddel, akkor előfordulhat, hogy jobban puffad bizonyos zöldségek, növények elfogyasztása után.

Ez a tünet sokakat elbizonytalanít az életmódváltás kezdetén, és úgy érzik, az új étrendjük nem nekik való. De a puffadás oka többnyire könnyen kezelhető.

Az étkezési rostok a vastagbélben élő jótékony baktériumok táplálékai, amik lebontják, majd hasznosítják a vízben oldódó rostokat, hogy megfelelően szaporodhassanak, és végső soron a jó bélflóra elláthassa védelmi feladatát. A rostok lebontása közben a baktériumok gázokat termelnek, ami puffasztó érzést okozhat. 

Tudnunk kell azt, hogy a megváltoztatott étrendhez az emésztőrendszerünknek hozzá kell szoknia, és ehhez idő kell. Ilyenkor megváltozik a bélflóránk összetétele, és az étkezési rostokban gazdag étrendünk idővel kialakítja a számunkra optimális baktérium összetételt, ami már tényleg megkönnyíti az emésztést, és kifejtheti jótékony hatásait.

Ha nem adjuk fel, és folytatjuk a zöldségekben gazdag étrendet, illetve különféle táplálék-kiegészítőkkel is támogatjuk a bélflóránkat, akkor végül kialakulhat az a bélflóra, amiben a hasznos baktériumok megnövekedésével együtt csökken a káros baktériumok száma. 

Így például a nagyobb rostbevitel olyan jótékony baktériumok növekedését is serkenti, melyek képesek megemészteni az egyes növényekben, mint például a hüvelyesekben levő ásványi anyagok felszívódását gátló úgynevezett lektineket és fitátokat. Ezek olyan – főleg növényekben előforduló anyagok –, amelyeket a tudományos kutatások felszívódási problémákért, gyulladásos betegségek kialakulásáért tesznek felelőssé.

Amikor áttérünk a rostokban bővelkedő étrendre, ne feledkezzünk meg a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztásról sem, hiszen a megivott víz segítségével a rostok könnyebben áthaladnak az emésztőrendszeren. Rostdúsabb táplálkozás esetén ez kiemelten fontos, mivel 1 gramm rost 50 milliliter vizet köt meg, és ha nem iszunk elég vizet, akkor puffadás és székrekedés is kialakulhat.

Amikor áttérünk a rostdúsabb étrendre, akkor a fokozatosság is segíthet a kellemetlen tünetek mérséklésében. Ilyenkor az amúgy egészséges nyers zöldségek arányát csökkenthetjük párolással vagy gyors pirítással, illetve különféle, tápanyagokban bővelkedő zöldségporok segítségével. A por alakú készítményeket könnyen hozzáadhatjuk turmixokhoz vagy akár krémlevesekhez is, és ezzel megnövelhetjük azok tápértékét anélkül, hogy az így bevitt rostok kellemetlenséget okoznának.

Vörös fodroskel por az egyik legértékesebb prebiotikus rostforrás

Fermentált ételek

A fermentáció, vagy más néven a zöldségek savanyítása szintén elősegíti az étkezési rostok kellemetlen hatásainak a csökkentését azzal a haszonnal együtt, hogy a fermentált ételekben levő baktériumok megnövelik a bélflóránkban a jótékony baktériumok számát, és felgyorsítják az optimális baktériumtörzs összetétel kialakítását. Ezért egészséges nyáron a kovászos uborka, vagy ősszel, télen a savanyú káposzta. De más zöldségek is fermentálhatók, amihez nagyon sokféle tippet, tanácsot kaphatunk az interneten, de kiváló könyvek is kaphatók, amelyek alapján magunk is belevághatunk a fermentálásba.

Az optimális bélflóra kialakítása

Az étrendünk és életmódunk alapvetően meghatározza a bélflóránk összetételét, illetve azt, hogy a gyomrunk és a vastagbelünk közötti vékonybelünkbe mennyi baktérium él velünk. Az egészséges bélflóra helye a vastagbél, és bár a vékonybélben is élnek velünk parányi élőlények, az már egyáltalán nem egészséges, ha ott túlságosan magas a baktériumok elszaporodása, ami további egészségügyi problémák, bélgyulladások oka lehet.

Ezért fontos, hogy ilyen esetekben különösen figyeljünk oda a fokozatos étrendi változtatásokra, illetve panaszok vagy bélbetegség esetén mindenképpen kérjünk ki orvosi tanácsot is, illetve végeztessük el a megfelelő gyógykezelést.

Ha ilyen súlyos helyzet nem áll fenn, akkor bátran barátkozzunk az étkezési rostokkal, és fokozatosan térjünk át a több nyers zöldséget tartalmazó étrendre, és jelentősen csökkentsük a feldolgozott élelmiszerek arányát, illetve hagyjuk el a gyorsan felszívódó szénhidrátokban bővelkedő, gabonalisztekből készült, magas keményítőtartalmú ételeket, élelmiszereket.

Ezzel együtt pedig használjuk azokat az étrendi kiegészítőket, amelyek elősegítik a jótékony változást az egészségünkben.

PREBIOTIKUS ROSTOKHOZ KATTINTS A KÉPEKRE!