Mosás régen és ma – a szappan története

A ruhák, szövetanyagok mosására kézenfekvő volt az ember tisztálkodására megfelelő anyagok, azaz a víz és a szappan használata.

Bár azt nem tudjuk, hogy az ősember mikor és hogyan mosott – ha egyáltalán –, de a nagyon régről fennmaradt írások szerint bizonyos, hogy az ókori egyiptomiak már rendszeresen mosakodtak, és ruháikat is tisztították növényi zsiradékokból készült lúgos hatású anyagokkal. A lúgok olyan maró anyagok, vízben feloldva jó tisztító hatásúak.

Az egyiptomiak olyan szappanszerű anyagokat használtak, amiknek a használatára a szappangyártás is visszavezethető.

Bár már a Bibliában is több helyen találkozunk a „szappan” szóval, de az eredeti szöveg mindenütt növényi eredetű lúgot említ, ami tehát nem a ma ismert szappanokra utal.

Azt már nagyon régóta tudták, ha állati zsiradékot vagy növényi olajat hamuzsírral főznek össze, akkor vízben jól oldódó, síkos anyagot kapnak, aminek jó a tisztító ereje. A hamuzsír, kémiai nevén kálium-karbonát vízben jól oldódó anyag. Fő felhasználási területe a szappan- és az üveggyártás.

A szappan a legősibb mesterséges mosószer.

A rómaiak szerint a szappan készítését a gallok és germánok találták fel, és már ismerték a kemény és puha szappant is, ezeket azonban nem mosásra használták, hanem a haj sárgítására.

A szappanfőző mesterség Európában a 7. században jelent meg, és koránt sem terjedt el széles körben. A növényi hamu, növényi vagy állati olajok és illatok felhasználásával készült szappan előállításának módja titok volt. A szappankészítés tömeges előállítása csak a 18. században kezdődött.

Az első szappangyár a 17. században nyílt meg franciaországi Toulon városában és a következő évszázadra Marseille lett a szappangyártás központja, ám még ezután is mintegy száz évnek kellett eltelnie, hogy a szappan minden európai háztartásban elterjedjen.

Addigra már a mosás általánosan elterjedt, a tisztaság státuszszimbólummá vált. Arról nem is beszélve, hogy nem sokkal ezután felismerték, a tisztaság elősegíti a betegségek, fertőzések elkerülését.

Ekkor még kizárólag a szappant használták mosásra.

A magyar gazdasszonyok többnyire házilag főzték a szappant, jobbára a disznóölés utáni zsiradék fölös maradványaiból és lúgból. A lúgot előbb a fahamu forrázatából nyerték, később boltban vették.

A mosást lehetetlen volt egy napba belesűríteni.

Az előkészítéssel, beszappanozással, áztatással kezdődött az első napon, majd üstben vagy a tűzhelyeken fazekakban forralták a vizet és a lúgot. Ez egyáltalán nem volt kellemes folyamat, egyrészt nagyon megerőltető volt, másrészt a gőztől szinte semmit nem lehetett látni. Ebben a párában kellett a teknőben a vizes ruhát emelgetni, súrolni, többször átrakni, kicsavarni, többször vizet, lúgot cserélni. Nem hiába írta József Attila, hogy a mosónők korán halnak. Ezután, többnyire harmadnap következett a teregetés és a szárítás.

Egyesek szerint a háromnapos nagymosásnak – amit többnyire évente kétszer tartottak – rituális magyarázata is van: a három nap a poklot, a purgatóriumot és a paradicsomot szimbolizálja.

Ma már szerencsére nem kell otthon szappant főzni, és ma a már a háztartásokban van egy mosógép is.

Az, hogy milyen mosószert használunk, rajtunk múlik. A mai mosószereket a vegyipar állítja elő, és belekerül sok olyan anyag is, ami károsítja a környezetet, és még nekünk is árthat, az érzékeny bőrűeknek allergiát okozhat.

Ezért a Vitalissimo webáruházunkban kínálunk a sok más egészséges termék mellett ember- és természetbarát mosó- és mosogatószereket is kínálunk, amik közül szívből ajánljuk most a Herbow termékek.

Ezek között van a mosogatógépekhez használatos „gépi mosogatószer koncentrátum”, és van folyékony mosogatószer is.

Mosószerként ajánljuk a környezetbarát mosószódát és a mosódiós labdát.

Természetesen más mosószert kínálunk más-más ruhához.

Mosószert fehér ruhákhoz, friss illattal, és más mosószert fekete ruhákhoz, aloe vera illattal.

Nézz be hozzánk, és élj a 30000,- Ft feletti ingyenes kiszállítási lehetőséggel!